A szomszédos Kisnánára egy csodaszép erdei úton át vezet az út. Ajánljuk megközelítésére a kerékpárt, de autóval is nagyon szép élményt nyújt. Ha bort is szeretnénk kóstolni, ajánlott a busszal való utazás ( bővebb információ www.menetrendek.hu).

A falu a török pusztítás 1716-ban lett újból benépesítve. Az új telepesek Árva megyéböl érkeztek és szlovák nemzetiségűek voltak.  A kisnánai határ igen jelentős része még erdős volt, ezért a lakosság nagy része  rendszeresen az Alföldre ment summásnak. Késöbb egyre inkább teret hódított a hagyományos földművelés mellett a szőlőtermesztés is.

A falu szlovák nemzetiségű lakosságának életét mutatja be a Szlovák tájház

, mely a vár tövében található. A ház kb. a 19.század végén  épült, melyet 1971-ben restauráltak és ekkor nyitotta meg kapuit tájházként. A lakberendezést a szlovák lakosság által a századforduló környékén használt  tárgyakból állították össze. A ház érdekessége a tüzelőpadka, amit addig használtak, amig meg nem jelent a tűzhely, azaz a masina. A hátsó szoba (zania chiza) szolgált lakószobaként, melynek szerves része a konyhából fűthető kemence. A kemence kuckójában volt a gyerekek fekvőhelye. Az egész család itt aludt, ezért több fekhely (dikó) is el volt itt helyezve. Ebben a szobában láthatjuk a szövőszéket is. A faluban élő szlovákok körében nagy hagyománya volt a szövésnek. Kisnánán termesztettek kendert, melyből a lakosság maga állította elő a ruházatát. A szobában láthatunk guzsajt, rokkát is, melyek a kenderfeldolgozás hasznos eszközei voltak. A tisztaszobában (prenia chiza) található a szépen, magasan  vetett ágy. Ezt a szobát nem használták a mindennapok során, így nem is fűtötték.

Továbbsétálva elérjük a középkori várat, mely hétfő és kedd kivételével minden nap 10-16 óráig tart nyitva ( gondnok Hliva Tiborné 06-30-589-2264). Felnőtt belépő ára 600 Ft, gyermek és nyugdíjas  belépő 6-14 éves korig  400 Ft, 6 éves kor alatt és 70 éves kor felett 100 Ft-ot kell fizetni.

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.

Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt.

A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

A megújult kisnánai vár terei új rendezvényekhez is méltó helyszínt biztosítanak. A hagyományos nyári rendezvények, mint a várjátékok vagy a baracknap mellett újak is helyet kapnak. A vár méltóságteljes, ünnepi hátteret biztosít esküvőknek. A hagyományőrző programok kedvelőit új eseményekkel is várják a jövőben. A többcélú rendezvényterem és a bortrezor a bor és gasztronómia kedvelőinek biztosít különleges atmoszférájú helyszínt. Jó időben a vendégeket a szabadban fogadják, ideális helyszínt biztosítva kisebb tréningek, céges rendezvények mellett.

A vár meglátogatása után ajánljuk, hogy térjenek be a szemközti Éden Cukrászdába, ahol finom sütemények várják az édesszájú vendégeket.

Rendezvények közül kiemelendő az Orbán- napi  borünnep, mely évszázados hagyományt éleszt újjá. Május 25-én van Orbán napja, aki a szőlőhegyek védőszentje. Ekkor virágzik a szőlő és kezdődik a nyár, de  még a fagyok nagy károkat okozhatnak a szőlőben. A gazdák Szent Orbánhoz fohászkodnak imáikkal, hogy megvédjék szőlőiket a fagyoktól. A bortermelők választják meg az ún. borlátót, akinek joga van a falu összes pincéjébe betérni és ellenőrizni a bor minőségét. Ha a bort nem találja megfelelőnek, joga van azt a kanálisba önteni. Ezen az ünnepen a faluba látogatók megkóstolhatják a jobbnál jobb kisnánai borokat.

A Mátrai Múzeumok Éjszakája is ígéretes programot ígér. Megtekinthető a vár, lehetőség van csillagvizsgálásra, bor és herőcekóstolóra. A program egyik fénypontja a tüzijáték.

2000 óta immár hagyománnyá vált a Várjáték, ami

 igazi középkori hangulatot ígér. A kort vitézi előadások, mutatványosok, táncok és zenék idézik fel. Számos kézműves mutatja be munkáját, melyek meg is vásárolhatóak.  A várjátékok fontos szereplői a Nánai solymos vitézek, akik a falu életéért sokat tevő fiatalok ( ELÉRHETŐSÉGÜK: www.nanaivitezek.hu)

A Baracknapok is érdekes programot jelent az ide látogatók számára. Kisnána régóta baracktermesztő falu. Olyan barackfajtákat nemesítettek itt, amik jól tűrik az itteni talaj és klimaviszonyokat. A nap attrakciója  a baracklekvárfőzés, melyet falusi vendéglátók közreműködésével végeznek.

A Koncsos Borházban a régió kiváló minűségű borainak kóstolására és vásárlására van lehetőség ( pl. hárslevelű misebor, olaszrizling, szépasszony, sauvignon blanc). Előzetes bejelentkezés ajánlott. ( Tel: 06-30-228-2895, 06-70-258-0333, E-Mail: koncsosbor@freemail.hu, cím: Kisnána, Szabadság u. 75. ).  Ha lehetőség van rá, ne autóval érkezzünk, hogy mindenki megkóstolhassa a zamatos borokat. Borkorcsolya és ételek előzetes megbeszélés alapján rendelhetöek.

A Koklács Pincében is megkóstolhatjuk a tájegység jellegzetes borait (Kisnána, Béke u. 50. Tel: 06-30-968-72-11). Előzetes megbeszélés alapján borkorcsolyák és ételek rendelhetőek, köztük jellegzetes mátrai ételeket.

Honlapcím: http://koklacs.uw.hu/bem_birtok.html

 A Bozsolé napok, azaz az Újborok kóstolója 2011.november 11-től 2011.december 6-ig kerülnek megrendezésre. A rendezvény helyszíne előzetes bejelentkezés alapján mindkét termelő pincéje. Kívánságra borkorcsolya is rendelhető. A kínálat  a könnyű fehérbortól egészen a testes vörösborig terjed.